Győrffy László: Bízunk az enyészetben 2018. június 15. - 2018. július 28.
Magántulajdonban
Magántulajdonban

 

A Várfok Project Room nyárköszöntő kiállításán Győrffy László (1976, Budapest) legújabb alkotásait tekinthetik meg a látogatók. A Bízunk az enyészetben című tárlat műveiben Győrffy a bomlásból sarjadó vitalitással foglalkozik a rá jellemző horror-hagyományokra épülő, posztapokaliptikus antropológia mentén. Georges Bataille szerint, „bekötött szemmel nem vagyunk hajlandóak észrevenni, hogy egyedül a halál biztosítja azt a folytonos újrafakadást, amely nélkül elfogyna az élet. Nem vagyunk hajlandóak észrevenni, hogy az élet az egyensúlynak állított kelepce, az állandóság hiánya, az egyensúly folytonos megbomlása.” Győrffyt fanyar „revelációjában” a gyerekkori vizuális élmények újraírása és a képzőművészet halott vagy zombifikálódott műfajainak vizsgálata érdekli – műveiben a privát képek és a hivatalos reprezentáció összemosása a legkülönfélébb médiumok révén valósul meg.

A Győrffyt foglalkoztató test-horror ezúttal a korai képeire jellemző olaj-vászon portré tradícióján keresztül mutálódik közéleti konnotációkat is felvető sorozattá. A Miazma Projekt arcképcsarnoka egy fiktív kormány tagjait kelti életre, amelyhez a gyakori gyermekkori múzeumlátogatások során látott névtelen katona- és politikusportrék adták az ihletforrást a művész számára. A reprezentatív történelmi arcképfestészet anakronisztikus műfaja, a rémálmok és a paranoia szűrőin keresztül áll össze egy olyan időben és térben meghatározhatatlan régió állami kabinetjének tablójává, ahol a halál nem az uralkodás végét jelzi, hanem épp az állandósult Nekrokrácia működésének alapfeltétele.

A romlás tematikája Győrffynél egyre hangsúlyosabb szobrászati médium által is megjelenik, barkácsolt dekonstrukciók formájában: a rozsdás fémekből és hulladékfából épített szobrok az egykori iskolai technika órák meddő kísérleteit teszik tudatos módszerré. Az emberi test töredékeivel, utánzataival kiegészített, mozgást feltételező, ám statikus szerkezetek a működésképtelenségnek állított posztapokaliptikus emlékműveknek hatnak.

A kiállítás egyetlen papírmunkája, a Kiváló holttest című sorozat első darabja ugyancsak a kiismerhetetlen struktúrák hálózatát jeleníti meg. A véletlen elvre építő szürrealista játékot megidéző akvarell a középkori pokolábrázolások enciklopédikus pannóit vetíti az olyan, 1980-as években felnőtt generációnak meghatározó ismeretterjesztő képeskönyvek világára, mint a Tesz-Vesz város nyüzsgő narratívája vagy az Így működik a tested ábrái, melyeken az emberi test, mint biogépezet jelenik meg. Győrffy rizomatikus összefoglalóján – akárcsak a kiállítás többi művén – a diszfunkció és a káosz válik rendezőelvvé a szétbomlás hibrid esztétikájának színrevitelében.

A Várfok Project Room nyárköszöntő kiállításán Győrffy László (1976, Budapest) legújabb alkotásait tekinthetik meg a látogatók. A Bízunk az enyészetben című tárlat műveiben Győrffy abomlásból sarjadó vitalitással foglalkozik a rá jellemző horror-hagyományokra épülő, posztapokaliptikus antropológia mentén. Georges Bataille szerint, „bekötött szemmel nem vagyunk hajlandóak észrevenni, hogy egyedül a halál biztosítja azt a folytonos újrafakadást, amely nélkül elfogyna az élet. Nem vagyunk hajlandóak észrevenni, hogy az élet az egyensúlynak állított kelepce, az állandóság hiánya, azegyensúly folytonos megbomlása.” Győrffyt fanyar „revelációjában” a gyerekkori vizuális élmények újraírása és a képzőművészet halott vagy zombifikálódott műfajainak vizsgálata érdekli – műveiben aprivát képek és a hivatalos reprezentáció összemosása a legkülönfélébb médiumok révén valósul meg.

A Győrffyt foglalkoztató test-horror ezúttal a korai képeire jellemző olaj-vászon portré tradícióján keresztül mutálódik közéleti konnotációkat is felvető sorozattá. A Miazma Projekt arcképcsarnoka egy fiktív kormány tagjait kelti életre, amelyhez a gyakori gyermekkori múzeumlátogatások során látott névtelen katona- és politikusportrék adták az ihletforrást a művész számára. A reprezentatív történelmi arcképfestészet anakronisztikus műfaja, a rémálmok és a paranoia szűrőin keresztül áll össze egy olyan időben és térben meghatározhatatlan régió állami kabinetjének tablójává, ahol a halál nem az uralkodás végét jelzi, hanem épp az állandósult Nekrokrácia működésének alapfeltétele.

A romlás tematikája Győrffynél egyre hangsúlyosabb szobrászati médium által is megjelenik, barkácsolt dekonstrukciók formájában: a rozsdás fémekből és hulladékfából épített szobrok azegykori iskolai technika órák meddő kísérleteit teszik tudatos módszerré. Az emberi test töredékeivel, utánzataival kiegészített, mozgást feltételező, ám statikus szerkezetek aműködésképtelenségnek állított posztapokaliptikus emlékműveknek hatnak.

A kiállítás egyetlen papírmunkája, a Kiváló holttest című sorozat első darabja ugyancsak akiismerhetetlen struktúrák hálózatát jeleníti meg. A véletlen elvre építő szürrealista játékot megidéző akvarell a középkori pokolábrázolások enciklopédikus pannóit vetíti az olyan, 1980-as években felnőtt generációnak meghatározó ismeretterjesztő képeskönyvek világára, mint a Tesz-Vesz város nyüzsgő narratívája vagy az Így működik a tested ábrái, melyeken az emberi test, mint biogépezet jelenik meg. Győrffy rizomatikus összefoglalóján – akárcsak a kiállítás többi művén – a diszfunkció és a káosz válik rendezőelvvé a szétbomlás hibrid esztétikájának színrevitelében.

english »
Archívum
SPIRITUSZ SZEKCIÓ

Feltörekvő tehetségek, friss irányvonalak

Alkotók
Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy értesülhessen a legfrissebb eseményeinkről!

Partnereink
Bor Társaság Hotel Castle Garden
StocekANY Biztonsági Nyomda
 
      
Kiemelt informatikai partnerünk
PiarSoft

Alapítvány

A Várfok 14 Galéria Alapítvány tevékenységéről bővebben.

tovább
© Várfok Galéria | 1990 óta | Régebi honlapjaink: 2000-2004: Várfok 1.0 | 2004-2009:    | 1012 Budapest, Várfok u. 11. | Tel: (+ 36.1) 2135155; (+ 36) 30.562 2772 | galeria@varfok-galeria.hu