aatoth franyo & Ervin Patkai: Kertek és Katedrálisok 2012. febrruár 28. - 2012. március 08.
Magántulajdonban
Magántulajdonban
Magántulajdonban

A Várfok Galéria márciusban egyszerre két alkotó műveit mutatja be a Kertek és Katedrálisok című közös kiállítás keretein belül. Bár az alkotásokat egybefogó elnevezés lírainak is tűnhet, a tárlat gerincét rendkívül erőteljes szerkezeti elemek képezik: egyfelől, a festészet terén aatoth franyo (Nyíregyháza, 1954) kompozícióin és tartalmi egységeinek, másfelől, a szobrászat terén Ervin Patkai (Pátkai Ervin | Békéscsaba, 1937 – Párizs, 1985) „építményeinek” köszönhetően.

E különleges „megmutatkozás” anyaga több szál révén forrt egybe: ezek közül kiemelkedő a tény, hogy Patkai idén áprilisban ünnepelné 75. születésnapját. A kiállítás szempontjából viszont az évfordulónál is jelentősebb az a szál, mely a két kiállító művészt összefűzi. Az 1957-ben Párizsban letelepedő Patkai az 1970-es évekre már komoly hírnévre tett szert Franciaországban, elsősorban számos városban megtalálható köztéri művei révén. aatoth franyo az óriási méretű és kiterjedésű, köztéri öntött beton alkotások „építési területén” kapott munkát, akkor még a párizsi képzőművészeti főiskola hallgatójaként. Patkaival 1978-tól egészen a szobrász 1985-ben bekövetkezett haláláig dolgozott együtt; nem mellesleg, a két művészt szoros barátság fűzte össze. Patkai esetében e kiállítás egy olyan művészt „mutat be” Magyarországon, akinek munkásságát még csak ritkán láthatta az itthoni közönség (például 2006-ban a budapesti Képzőművészeti Egyetemen), pedig neve minden egyes jelentős szobrászati és urbanisztikai összefoglalóban kiemelkedő helyen szerepel – nem mellesleg, a Magyar Műhely című párizsi székhelyű folyóirat egyik alapítója is volt.

aatoth franyo az utóbbi időkben egyre nagyobb előszeretettel építi be a természet elemeit műveibe. A párizsi forgatagot egyre inkább maga mögött hagyva, a festőt a thaiföldi dzsungelek világa ejtette rabul, ahol műtermet is épített magának – e környezetre való utalásként bizonyos képein egyértelmű jeleket találunk.
aatoth „kertjeiben” társadalmunk különböző szereplőivel találkozhatunk, olykor meglepő és váratlan, komikus szituációkba, olykor igen éles megfogalmazású, plasztikus történetekbe ágyazva. aatoth utánozhatatlan erejét a kifacsart helyzetek, a triviális fogalmak újszerű összekapcsolása révén létrehozott életszerű, mégis szürreális hangulatú jelenetek láthatóvá tétele adja. Mindezt általában „jól ismert” közegbe helyezi, hiszen vörösével, vastag, göröngyös ecsetkezelésével már korábban megbarátkozhatott a nemzetközi közönség. aatoth ugyanakkor egyes képeknél átvált bíborba, feketébe, élénkzöldbe, kizökkentve a már elkényelmesedett nézőt – ha ugyan ez lehetséges, hiszen festményeinek elemeit összekapcsolva, elménk szürke sejtjei kevéssé pihenhetnek a kirajzolódó összefüggések hálózatában. aatoth festményei ölthetnek akár óriási, akár aprócska méretet, „képregényszerű” kockáit tekinthetjük egyfajta általa létrehozott „játék-térként” – e játékosság olykor viszont csípős iróniába csap át.

Ervin Patkaitól a Várfok Galériabeli kiállításon az 1960-as évek végére jellemző „Katedrálisok” sorozat egyes építményeivel találkozhatunk, összesen tízzel. A kisplasztika méretű, bronzból kiöntött szobrok előképei a mérhetetlenül nagyobb léptékkel, köztereken megalkotott társaiknak – ámbár valódi arányaiktól függetlenül, valóban monumentális hatást keltenek. Ezek az öntvények egyedi darabok, unikálisak.
Ervin Patkai (azaz Pátkai Ervin), Párizsban való letelepedését követően Henri-Georges Adam tanítványaként kezdte „pályafutását” a francia főváros képzőművészeti egyetemén – egyébként azt megelőzően, végzett egyéb rövidebb tanulmányokat Budapesten, illetve még Párizsban is. 1961-ben Patkai a „csapatmunka” kategóriában díjat nyert szobráért az André Malraux által életre hívott Biennale de Paris-n. Az időszak, melyet Patkai életművében „kubista” időszaknak lehet nevezni, sok szempontból előre vetítette az alkotó komoly vonzalmát az építészeti struktúrák iránt. Patkai ugyanakkor egyre inkább a belső struktúrák szerkezetét vizsgálta. „Katedrálisainak” szempontjából fontos megjegyezni, hogy ez időben megfogalmazott „programjának” célja volt, hogy a kortárs esztétika absztrakcióját – melyet túlságosan is fizikailag meghatározónak tartott – egyfajta spirituális absztrakcióval helyettesítse. Az 1967-68 körül létrehozott katedrálisainál egy szigorú kiegyensúlyozottság válik meghatározóvá: a szerkezetek „megduzzadnak”, ugyanakkor az általános plasztikus elrendezésben számtalan belső perspektívát tesznek lehetővé és láthatóvá. A katedrálisok tehát egyszerre válnak kompakttá és levegőssé – a telítettség és az üresség találkozik bennük. Só-, illetve homok-öntőformái, parafin, poliészter, polisztirol és számos más anyaggal tett kísérletei révén Patkai folyamatosan kutatott, és fontos, hogy mindig komolyan számba vett ehhez különböző szociális faktorokat.

Az aatoth franyo új műveiből és Ervin Patkai egyedi bronzaiból rendezett közös kiállítás 2012. március 8-án nyílik: lehetővé válik bensőséges, szinte kifürkészhetetlen utak bejárása, miközben szemünket kápráztató formák és színek visznek beljebb az önnön megismerés útján.

Kapcsolódó program
Az aatoth – Patkai kiállításon a tárlatvezetést a Várfok Galéria munkatársai a következő időpontban tartják: 2012. március 24., szombat, 16 óra. A kiállítás magyar nyelven zajlik, előzetes bejelentkezés nem szükséges, kb. 45-60 percig tart.

english »
Archívum
Virtuális túra
SPIRITUSZ SZEKCIÓ

Feltörekvő tehetségek, friss irányvonalak

Alkotók
Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy értesülhessen a legfrissebb eseményeinkről!

Partnereink
Bor Társaság Hotel Castle Garden
StocekANY Biztonsági Nyomda
 
      
Kiemelt informatikai partnerünk
PiarSoft

Alapítvány

A Várfok 14 Galéria Alapítvány tevékenységéről bővebben.

tovább
© Várfok Galéria | 1990 óta | Régebi honlapjaink: 2000-2004: Várfok 1.0 | 2004-2009:    | 1012 Budapest, Várfok u. 11. | Tel: (+ 36.1) 2135155; (+ 36) 30.562 2772 | galeria@varfok-galeria.hu