Várady Róbert: Új képek 2006. november 29. - 2006. december 30.

Megnyitó: 2006. november 30. 18 óra
Megnyitja: Készman József, művészettörténész

Várady Róbert (1950, Budapest) kezdeti fotórealista alkotásait követően a 90-es évek során az absztrakt felé közelített. Fontossá váltak a már-már monokróm, szőnyegszerű felületek, amelyekre az általa kidolgozott geometrikus tisztaságú jel- és motívumrendszert rétegezte. Várady művészete egyfajta intellektuális művészet, ihletője a költészet, a matematika és a filozófia. Gyakran konkrét filozófiai vagy irodalmi szövegek inspirálják. Legújabb munkái között találunk tiszta geometrikus műveket, illetve olyanokat, ahol ez a geometrikus absztrakció egy hiperreális figuralitással találkozik, mint a mellékelt Möbius árnya című képen, ahol egy irreális térben atomizáltan elszórtan jelennek meg a reális figurák, és ahol a geometria jelenléte titokzatosságot, rejtélyt jelenthet, egyfajta allúzió lehet a világ struktúrájára.

A kiállítást Készman József nyitotta meg, a megnyitó szövege itt olvasható:

Tisztelt Vendégek,
Engedjék meg, hogy némileg személyesre véve a megnyitó hangvételét megosszam önökkel a következőket: Robi kiállítására készülve számos magányosan tépelődő estét töltöttem. Egy alkalommal elbóbiskolva egyszerű kis álom lepett meg.
Az álom a következő volt: klasszikus quattrocento-tájban, Carpaccio, vagy Bellini ihlette ecsettel festett háttér előtt robosztus, kőből faragott trónusszék előtt nadrágban és pulóverben, ezek felett tóga-szerű köpönyeggel vállán szakállas antik bölcs nézett rám. A kép hátterében ábrázolt fák lombjuktól megfosztottan álltak, míg a kép előterében lévő növények zölldelltek. A kő-trónus ezer repedését alig látható moha lepte be, oldalán talpas antik betűkkel bevésett felirat:

ROBERTUS
VARADIENSIS

A férfi ismerősnek tűnt: előbb Virágh elvtársként nyugtatott: Hja kérem, a az élet nem habostorta!, - majd a bölcs alak lassan felém fordulva így szólt: Józsika, aztán, ha lehet, ne keverjük bele a filozófiát!
Az álomból felébredve a megtalált bizonyosság öröme töltött el! Szóval, minden, csak nem filozófia! Az álom közvetlensége a világos és tiszta benyomás képzetét keltette. Elvégre, Descartes is egyes filozófiai inspirációit egy többrészes álomból nyerte, melyeket még huszonhárom évesen, vándorlásai közben, zsoldoskatonaként álmodott. Ez az esemény indított el azután egy világraszóló tudományos felfedezést, ahogyan egy csodálatraméltó tudomány biztos fundamentumaira lelt.
A biztos tudás kecsegtető eszméje ugyanakkor régi gondolatokat, tudásokat, ismereteket oltott ki elmémben.
Az álmot követően Robi képeit nézegetve kezdtem úgy érezni magam, mint a messziről érkezett vendég Ryle híres könyvében, A szellem fogalmában, akinek megmutatják a campus össze épülettömbjét, a könyvtárat és az ebédlőt is; - majd így szól: jó, jó, most már láttam az előadótermeket, láttam a laboratóriumot, láttam a szép sportpályát is, de hol van az egyetem? Szóval, valahogy így; - kezdtem elveszíteni a korábban meglelni vélt bizonyosságot a tekintetben, hogy miről is szólnak Várady Róbert képei, mit láthatunk, mit kell látnunk bennük/rajtuk?
Csakhamar arra a következtetésre jutottam, hogy amit mindig is kerestem bennük "– a jelentést, a festői problémák tálalását - , már megtaláltam, majd újra elveszítettem. Ott voltam, mellette álltam a jelentésnek, és nem vettem észre! Nem ismertem fel, hogy lényegük talán éppen a módban rejlik, ahogyan Robi feldolgozza a hallott/látott/olvasolt/gondolt dolgokat. Ahogyan a humor is elsősorban nem a poénoktól, hanem az előadásmódtól és benne megjelenő szemlélettől lesz egyedi. Ki akarná, mi értelme lenne "– mondjuk - Woody Allan-t utánozni?!

Várady képei az elrendezett beszéd (discours) szerkezetessége és módszeressége alapján vannak kigondolva. Festményei "–számomra - Olyan képek, amelyek mentén meggörbül a tér, elhajlik az idő "– és ha lehat azt mondanom éppen azért voltak érdekesek, mert szabad közlekedést ídtak a gondolatoknak: festészetnek
A dolgok rendje a gondolatok rendező elvét követik, - ahogyan egy entellektüel dolgozószobájában leszűri és feldolgozza magában a világ tényeit és kijelentéseit. Valóban a józan ész és a kristályos gondolat a legalkalmasabb a világnak a maga bonyolultságában való megragadására? A képekkel Várady valóban diskurzust folytat velünk:a a világ, mint Robi akaratai és képzetei a valóság megkonstruálásának eszközeivé lesznek számára. A világrend összeáll, ha a gondolkodó elme a maga által megálmodott összefüggéseket és értelmezéseket kivetíti: a szellem nagy kortársi színjátéka.

/Készman József/

A kiállítás december 30-ig látogatható.

SPIRITUSZ SZEKCIÓ

Feltörekvő tehetségek, friss irányvonalak

Alkotók
Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy értesülhessen a legfrissebb eseményeinkről!

Partnereink
Bor Társaság Hotel Castle Garden
StocekANY Biztonsági Nyomda
 
      
Kiemelt informatikai partnerünk
PiarSoft

Alapítvány

A Várfok 14 Galéria Alapítvány tevékenységéről bővebben.

tovább
© Várfok Galéria | 1990 óta | Régebi honlapjaink: 2000-2004: Várfok 1.0 | 2004-2009:    | 1012 Budapest, Várfok u. 11. | Tel: (+ 36.1) 2135155; (+ 36) 30.562 2772 | galeria@varfok-galeria.hu