2009.02.12-én, csütörtökön 18 és 20 óra között nyílik Szirtes János és Győrffy László egyéni kiállítása a Várfok Galéria két termében.

Szirtes János, a magyar kortárs művészeti élet egyik meghatározó és sokoldalú alkotója legújabb művein a hangsúlyt a dinamikára, a mélységi kompozíciókra, a terek nyitására és a különböző sávokon való átlátásra helyezte. Szirtes műveiből a következő elgondolás bontakozik ki: amennyiben a képet alkotó különböző típusú és irányultságú tevékenységek, melyek által a gesztus (hiszen a festészet alapja a gesztus, a gesztus festészet pedig performanszként is értelmezhető), tehát a festés módjai kifejezésre jutnak, úgy a képen belül a dinamikus vonalak egymásra hatása érvényesül – így a végeredmény egy magából nagyfokú energiát kisugárzó alkotás.  A legújabb művek ihlető forrását egy matematikai képlet adta, mely az úgynevezett Voronoi – diagram által nyer formát: ez a matematikai rendszer - nagyon egyszerű megfogalmazásban - egy adott (szabálytalan elrendezésű) pont halmaz közelségi diagramját állapítja meg. Szirtes János fiatal kollegáival való együttműködése során, egyéb művészeti munkák révén ismerkedett meg a diagram elméletével, mely motívumrendszert, reményeik szerint hamarosan, egy emberi mozgás által generált interaktív LED installációban fognak megeleveníteni. A Várfok Galéria XO Termében most kiállításra kerülő alkotások létrejöttében a számítógép által modellált Voronoi-diagram képek hatottak inspirációként, a művekben megnyilvánuló végeredmény pedig egyfajta generált festészeti programnak is tekinthető. Szirtes János kiállítását feLugossy László képzőművész nyitja meg.

 

A Várfok Galéria Várfok Termében 2009 február 12-én nyíló kiállításon a Galéria egyik fiatal művészének, Győrffy Lászlónak (Budapest, 1976) az alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. Győrffy legújabb művei, így a kiállításon szereplő A hét főbűn című sorozata is egyre karakteresebben képviselik azt a szemléletet, amelyet a nemzetközi művészeti közeg az „abject art” terminussal határoz meg. A bonyolult pszichológiai, filozófiai és nyelvészeti teória egyszerűen talán úgy fejezhető ki, hogy az abject (gusztustalan, visszataszító) azokból, főként a testre vonatkozó elemekből áll össze, melyek túllépik, illetve veszélyeztetik az ember tisztaság (vagy rend) és tulajdon érzetét. A hét főbűn sorozat felkavaró és pesszimista módon reflektál a társadalmi rossz közérzetre és a művész szerepére az emberi testen keresztül. A biológiai lénye által kiszolgáltatott, az ösztöneit végletekig megvalósító ember jelenik meg itt, aki a mértéktelenség, vagyis a hét főbűn által jut el a másik tagadásáig saját létezésének alapjait veszélyeztetve. Győrffy tőle szokatlan módon a fatáblát választotta képei hordozójául, és így bizonyos szinten a művek középkori hagyományokat kötődnek, azonban a keresztény moralizáló szándékot itt egy radikálisan materialista filozófia váltja fel. A kiállítást Fenyvesi Áron művészettörténész nyitja meg.