Françoise Gilot (1921) francia értelmiségi családban született, öt éves kora óta fest. Jogi tanulmányokat követően a művészi pályát választotta élethivatásául. 1941 és 1942 között az éppen Párizsban tartózkodó Rozsda Endre műtermében vesz festészet-órákat a magyar művésztől. Gilot korai képei leginkább Matisse hatásáról tanúskodnak, Matisse életöröm-festészete szívódik fel leginkább műveibe – a ragyogó, tiszta színek és a vonalak öncélú játéka közötti egyensúly számára kezdettől fogva uralkodó elv marad. A művész 1943-ban ismerkedett meg személyesen Pablo Picassóval, amely ismeretség egész életére meghatározó maradt. Françoise Gilot 1946-tól kezdődően 1964-ig Pablo Picasso élettársa lesz, közös gyermekeik Paloma és Claude Picasso.

Gilot autonóm művészi világot épített ki Picasso mellett: a kubisztikus absztrakció játékos-rajzos megoldású változatát képviseli. Gilot alapvetően kolorista festő, akit emellett a struktúra, a rajz kutatása foglalkoztat. Munkáiban egyfajta minimalizmusra törekszik: igyekszik spórolni az eszközökkel, a legtöbbet mondani a legkevesebb elemmel. Számára a festészet a csend művészete, ‘szökés a szabadságba’. Miután színes korszaka egyfajta csúcspontra jut 1954 körül, ezután a finom átmeneti tónusok, a szürke árnyalatai, a rózsaszín fény foglalkoztatják leginkább. Munkásságára úgy tekint, mint véget nem érő zarándoklatra, amelynél nem az úticél, hanem az odavezető út bejárása a fontos. Françoise Gilot Franciaországban és az Egyesült Államokban él, s mindeközben az École de Paris legjobb festészeti hagyományait alakítja tovább, hozzáadva a maga fantáziagazdag életművét.