El Kazovszkij: Emlékmű

El Kazovszkij (1948, Szentpétervár – 2008, Budapest), Kossuth-díjas művész születésének hetvenedik, és halálának tízedik évfordulója alkalmából a Várfok Galéria egy nagyszabású egyéni kiállítást rendez, amelyben a monumentális életmű magángyűjteményekből válogatott kivonata kerül bemutatásra, így tisztelegve a Várfok Galériához a 90-es évek eleje óta szorosan kötődő alkotó előtt.

El Kazovszkij orosz származása ellenére a magyar kortárs képzőművészeti színtér egyik legmeghatározóbb és legkülönlegesebb alakja. A 70-es évek végén induló művész festészeti munkássága mellett az installáció- és performanszművészet műfajaiban is maradandót alkotott. Eddigi legátfogóbb, az életmű számos aspektusát feltáró tárlatát 2015-ben a Magyar Nemzeti Galéria rendezte meg A túlélő árnyéka – Az El Kazovszkij élet/mű címmel, mely az utóbbi évek egyik legtöbbet látogatott kortárs kiállítása volt.

A Várfok Galéria tárlata a tetemes életműben kiemelt szerepet játszó, elérhetetlen szépségideálokat megtestesítő bálványokat állítja fókuszba: a kiállított anyag főszereplői az alkotásokon legkülönbözőbb módokon, így arctalan, szárnyas torzók, balerinák, párkák, Vénuszok vagy éppen hattyúk formájában jelenlévő idolok.

A művek a klasszikus antik mitológián és filozófián alapuló Kazovszkij-féle magánmitológia jellegzetes alakjainak kapcsolatairól, viszonyrendszereiről szólnak. E magánmitológia, eszköztárát és témáit illetően is, erősen kötődik egy két évezredes hagyományhoz: az ovidiusi Metamorphosesban leírtakhoz, főként a Pygmalion-történethez. Miképp a mitológiai szobrász, Kazovszkij is az ideális szépséget megtestesítő, ám minidig elérhetetlen bálványokat teremtett festményein, így tapasztalva meg a művészi alkotás elvont misztériumát. Kazovszkij „fordított” Pygmalion és Galatea-történetéhez egy újabb évforduló köthető, hiszen Ovidius épp 2010 éve fejezte be könyvét, melyben leírja a ciprusi művész legendáját.

Kazovszkij alkotásain, a megelevenedett szépségeszmény hajszolásával és az önéletrajzi sajátosságok feltárulásával egy édeskeserű pátosztörténetbe kapunk betekintést – ami legalább annyira emel, mint taszít a gondolkodás mélyébe.

Kurátor: Dillmann Vanda, a Várfok Galéria művészettörténésze
Társkurátor: Kolle Gabriella művészettörténész