Győrffy László: Balhüvelykem bizsereg, gonosz lélek közeleg

A Várfok Galéria 25 éves jubileumi őszi évada Győrffy László (Budapest, 1976) egyéni kiállításával veszi kezdetét. A Balhüvelykem bizsereg, gonosz lélek közeleg (idézet a Macbethből) című tárlat Győrffy eddigi legnagyobb bemutatkozása lesz a Várfok kiállítóterében, ahol számos műfajt érintve a horror filozófiájával és poszthumán biológiával fűszerezve a teremtéstörténettől az apokalipszisig vezet az út – vagy éppen fordítva.

A kiállítás elkészítése kapcsán – már a Shakespeare idézet okán is – talán a method acting módszere áll legközelebb ahhoz a szemlélethez, amely Győrffy László munkáit meghatározta.

A kiállítási anyag a Várfok terét is figyelembe véve két nagyobb egységre oszlik: az egyik teremben az Apokalipszis témájával foglalkozó 7 fej 10 szarv 9 szem című rézkarcsorozat foglal helyet, amely nemcsak a Jelenések Könyvére utal, hanem különböző eszkatológikus hagyományok mentén főleg azokra a (képi) sztereotípiákra fókuszál a tömeg- és/vagy a horrorkultúra optikáján keresztül, amelyek a végítéletet a szórakoztatóipar részévé teszik. A nyomatok A hét főbűn korábbi lapjaihoz hasonlóan nem annyira a Jó és a Rossz harcát vizualizálják, hanem inkább abban a szürkezónában mozognak, amely a hibridek burjánzásának terepéül szolgál. Ez a mutáns esztétika követhető nyomon a grafikákat kiegészítő szoborsorozaton is: a teljes Facefuck sorozat festett kerámiafejei a privát anatómia és a produktív (ön)destrukció együtthatóival illeszkednek a pusztulás programjába.

A másik terem törzsanyagát – a szobrok vitális és derűs színvilágához képest – komorabb tónusú és sajátosan installált olaj/vászon festmények teszik ki, amelyek egy olyan teremtéstörténetet visznek színre, amelyből nemcsak az ember hiányzik, de valójában maga a teremtő is. A Fekete szivárvány / A féreg beiktatása prehisztorikus és központ nélküli genezise a világ végét összezsugorító/infantilizáló grafikákkal együtt egy történelmen túli és az időrendiséget felszámoló perspektívát vázol fel.