- Dobd el a lapátot, és induljunk.
- Hagyjam itt?
- Belepi ezt is a hó. Aztán megeszi az idő.

…

- Hamarosan besötétedik. Verjünk sátrat, holnap folytatjuk az utat.
- Nézd, ott, ahol voltunk, valami világít.
- Az nem lehet.
- Add a távcsövet!
- Tessék.
- Valami ég ott. Mintha egy fáklya lenne.
- Te megbolondultál.
- Nézd meg magad, ha nem hiszed.
- Tényleg lángol. És mintha valami rá lenne írva.
- Mire?
- Ami ég.
- El tudod olvasni?
- Nem tudok olvasni.
- Én sem. Visszamegyünk?
- Dehogyis. Már csak az kéne. Meg aztán, nincs is hova. Belepett mindent a hó.
- Igazad van. Hiszen jelet sem hagytunk. Ez volt a parancs.

…

Barabbás és Júdás egy szemhunyásit sem aludtak. Másnap hajnalban a retinájukba égett képpel, szótlanul indultak Pilátus elé.

/Légrádi Gergely/