„A bizonytalansági állandó” és az „Állandósult zavarok” c. művek a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság, az előreláthatatlanság napjainkra alapvetően jellemző életérzését reprezentálják. Mindkét képen vonuló vagy éppen megálló embereket láthatunk imaginárius térben. A látszólagos csoportképen azonban néhány figura előtt hol bombaként, hol alig érzékelhetően megvillan egy pár rejtélyes, azonosíthatatlan alakzat, „oda nem illő”, megfejtésre váró forma, amelyek kibillentik a befogadás kényelmét, felforgatják az egyszerű, egysíkú értelmezési lehetőséget.
Abszurditásról is beszélhetünk, amely akkor jön létre, ha a jelenségek, események értelmezése átcsúszik a kauzalitás határain. Az egyes formák előtt felbukkanó azonosíthatatlan, megfoghatatlan, zavaró alakzatok ugyanakkor kizökkentik a mindennapi lét szétszórtságában és összefüggéstelenségében létező embereket. Össze kell szedniük magukat, hogy a korlátolt, leegyszerűsített valóságból kiléphessenek, és valamilyen magyarázatot adjanak a makrancoskodóan, tolakodóan útjukba kerülő váratlan jelenségre. Ezek a jelenségek azonban arra is alkalmasak lehetnek, hogy Jaspers-szel szólva a magától értetődöttség inerciáját fellazítsák.