Skip to main content
Hírek 2017

Rozsda Endre a párizsi Jardin du Luxembourg Orangerie du Sénat kiállítóterében

Rozsda Endre: Az idő ölelésében
Jardin du Luxembourg Orangerie du Sénat, Párizs (F)
2017. június 2. – 12.

2017. június 1-jén nagyszabású Rozsda Endre kiállítás nyílik a párizsi Jardin du Luxembourg Orangerie du Sénat kiállítóterében. Az Idő ölelésében című kiállítás retrospektív jelleggel mutatja be a kiemelkedően tehetséges, magyar származású festő életművét Párizsban, méltó folytatásaként a Magyar Nemzeti Galériában Rozsda születésének centenáriumán, 2013-ban megrendezett nagyszabású kiállításnak. A párizsi reprezentatív tárlat betekintést nyújt Rozsda Endre életébe éppúgy, mint alkotói munkásságába hét „fejezeten” keresztül.

Rozsda Endre Budapest 1956-os megszállását követően költözött végérvényes Párizsba, ahol fényes karriert futott be festőként és grafikusként. Személyes és titokzatos stílusát André Breton a „Szürrealizmus és festészet” című könyvében dicsérte, és 1965-ben Rozsda elnyerte a Marcel Duchamp által odaítélt Copley-díjat. A művész – habár résztvevője és tanúja volt a XX. századi avantgárdnak – továbbra is befogadó országának, Franciaországnak egyik legjobban megőrzött titka maradt; annak ellenére, hogy karrierje során korának neves alakjaival találkozott és dolgozott együtt; többek között Françoise Gilot-val, André Bretonnal, Pablo Picassóval és Marcel Duchamp-al.

Rozsda Endre egyedülálló stílusának, életének és munkásságának köszönhetően egy sajátos nézőpontból tekinthetünk rá az 1940-es évektől a 1990-es évekig tartó művészettörténeti időszakra. A művész, aki a háborús pusztítás, az 56-os forradalom és az avantgárd mozgalom hanyatlásának Európájában élt, egyedülálló életművet hagyott maga után, amiből David Rosenberg, a kiállítás kurátora választotta ki a tárlaton szereplő mintegy ötven festményt és rajzot, hogy általa bemutassa Rozsda művészetének különböző értelmezési lehetőségeit.

Rozsda stílusa a szürrealizmusra és az absztrakcióra támaszkodik; művei lenyűgözőek, kaleidoszkópszerű alakzatok kavarognak a kompozíciókban, melyeknek fókuszpontja az idő: „Tárgyakat és embereket világítok meg, alvókat ébresztek föl, fölébresztem a halottakat. Szóra bírom őket olyan eseményekről, amelyeket talán soha nem éltek meg … ” Rozsda Endre.

Varfok

Author Varfok

More posts by Varfok